2012. március 25., vasárnap

A devizahitelezés felfutásának okai és felelősei

Az Országgyűlés elfogadott egy jelentést, ami a fenti kérdést vizsgálta. A jelentés megállapította, hogy gyakorlatilag mindenki felelős - a most hatalmon lévőkön kívül - és persze okos javaslatokat is tesz, de menjünk sorjában.
A jelentés szerint felelősek a (baloldali) kormányok, a PSZÁF, a jegybank, a bankok és a hitelfelvevők is. Mindezen nehéz lenne vitatkozni, inkább csak a felelősség mértékén és formáján időznék el egy kicsit. 
Nézzük fordított sorrendben. 
A hitelfelvevők valóban felelősek, de nem abban, hogy devizában vettek fel hitelt. Sokan túlzottan eladósodtak - és a közhiedelemmel ellentétben senkinek sem tartottak fegyvert a fejéhez, hogy hitelt vegyen fel - nem mérték fel jól a lehetőségeiket és a kockázatokat, de ezért az elmúlt években komoly árat is fizettek. Hogy devizahitelt vettek fel az önmagában nem volt hiba - legalább is nem az Ő hibájuk. Egy vicces mondást idéznék: "Egyél tehénszart! Tízmilliárdnyi légy nem tévedhet!" Az nagyon cinikus magyarázatnak tűnik, hogy idehaza mindenki hülye, köztük a pénzügyekben jártas emberek is (ők is devizában adósodatk el), vagy hogy mindenkit sikeresen megvezettek a csúnya, gonosz bankok. Egyszerűbb és logikusabb, hogy abban a helyzetben devizahitelt felvenni volt a racionális és jó döntés. Nem véletlen, hogy ilyen mértékben csak nálunk futott fel a devizahitel, a cseheknél vagy a lengyeleknél ez nem probléma. Pedig ugyanazok a bankok vannak jelen a piacon mint nálunk. Csak nálunk csúnya, gonoszok? Az más kérdés, hogy ki tehet arról, hogy sokan még mindig nem értik a devizahitelek működését? Az is elgondolkodtató egy kicsit, hogy ma a nem teljesítő ( értsd: nem tudják fizetni) forint és a deviza lakáscélú hitelek aránya közel azonos. Ez alapján felmerül a gyanú, hogy nem az a legnagyobb probléma az emberek szempontjából, hogy a hitelüket devizában vették fel, hanem hogy elvesztették az állásukat, csökkent a bérük, stb...
A bankok felelőssége is vitathatatlan. Rosszul mérték fel a kockázatokat, sokaknak adtak hitelt akinek nem lett volna szabad, nem akadályozták meg, sőt üzleti gyakorlatukkal hozzásegítették az embereket, hogy rossz pénzügyi döntést hozzanak. De ezért ők is súlyos árat fizetnek. Persze itt is vannak kivételek, de általánosságban nem gondolom, hogy félretájékoztatták volna az ügyfeleket, szándékosan olyan hitelt adtak volna nekik, ami az ügyfeleiknek nem volt előnyös. Akkor a devizahitel választása volt racionális döntés, arról pedig nem tehet a bank, ha az ügyfél nem érti a tájékoztatást. Ha Magyarországon az lenne a jogosítványhoz jutás feltétele, hogy az autókereskedő felolvassa a kreszkönyvet a vevőnek és aláíratja vele, hogy megértette, még nem Ő lenne a felelős a több balesetért.
A jegybankot már kevésbé tartom felelősnek. Ez ugyanis nem a jegybank dolga. És ennek megfelelően eszköze sincs. Időnként felemelte a hangját, hogy a -főleg rendszerszintű - kockázatokra felhívja a figyelmet, de a kutya se figyelt rá. Nem volt túl népszerű azon véleménye, hogy korlátozzák a hiteleket, mikor úgy tűnt ez mindenkinek jó. Az emberek ezt igényelték, a száguldó hitelezés pörgette a gazdaságot, az építőipart, a foglalkoztatás növekedését, a bankok jövedelmezőségét és hajlandóságát, hogy a vállalatokat és az önkormányzatokat is lazábban finanszírozzák, nőttek az adóbevételek, stb...
Kicsit "ludasabb" a PSZÁF. Tett ugyan lépéseket, de ezeket sokszor késve, a hitelközvetítők káros elburjánzását én például egyértelműen a számlájára írnám. De a problémát itt el is kezdeném átterelni egy másik síkra. Egy olyan országban, ahol egy ilyen szervezet csak látszólag független, ekkora politikai ellenszélben racionálisan nem várható el, hogy betölti a funkcióját. Ezen azt értem, hogy mivel népszerűtlen lett volna korlátozni a devizahitelezést, ez ügyben a PSZÁF sem igyekezett nagyon.
A 2002-2008 közötti kormányok felelőssége egyértelmű, de én kicsit bővíteném is a kört. A támogatott hitelek azelőtti rendszere költségvetési szempontból fenntarthatatlan volt, de ezeket nem megszüntetni, hanem átalakítani kellett volna. Az, hogy a devizahiteleknek Magyarországon nem volt alternatívája (a horror magas forintkamatok miatt)  nem a bankok vagy az emberek hibája, hanem a mindenkori kormányoké, nem csak 2002-től. Csehországban azért nem volt igény devizahitelre, mert a koronában mért kamatok alig haladták meg az eurokamatokat. Hogy a hitelek "túlfutottak", arról szintén nem az egyének vagy a bankok tehettek, hanem a kormányzat. Ezeket - ahogy más országokban meg is történt - lehet törvényi eszközökkel korlátozni. Senki nem vállalta fel ezt az akkor politikailag népszerűtlen dolgot. (Ha mondjuk túl sok könyvtárost képzünk, nem a jelentkező hallgatók, vagy az iskolák a felelősek. A kormány dolga csökkenteni a képzési helyek számát). Bár a pénzügyek '90 óta egyre jobban átszövik az életünket, de a mai napig sincs iskolarendszerbe épített általános pénzügyi ismereteket célzó oktatás. Nem csoda, hogy az emberek képtelenek felmérni pénzügyi döntéseik következményét. Ez megint csak a mindenkori kormányok felelőssége. Az elkészült jelentés talán egyetlen hasznos és előremutató javaslata, hogy ezt teremtsék meg.
És bár elegáns a politikai ellenfelekre kenni mindent, de még egyszer hangsúlyoznám, hogy fentiek nem csak a 2002-2008 közötti kormányok felelőssége - bár természetesen az Övék nagyobb - hanem a mindenkori politikai elité. Az akkori ellenzék nagyon hatékonyan tudott fellépni a Neki nem tetsző dolgok ellen, akár a népszavazásig is elmenve. De 2008 nyaráig nem emlékszem egy parlamenti felszólalásra sem, amiben korlátozni szerették volna a lakosság devizahitel felvételét. Meg az sem rémlik, hogy a Fideszes vezetésű városok - pl. Esztergom, Hódmezővásárhely, Debrecen - figyelembe véve városukra leselkedő és a rendszerszintű kockázatokat, frank helyet inkább forintban bocsátottak ki kötvényt.
Az én véleményem összefoglalva, hogy a gazdasági élet szereplői - bankok, vállalkozások, magánszemélyek - ugyan felelősek a devizahitelezésért, de ennek bőven meg is fizették az árát. Felelősek az adott időszak kormányai is és jogosan ők legalább politikai értelemben megbűnhődtek.
De a fő felelős szerintem '90-től mindmáig a teljes politikai elit, ami úgy tűnik nem csak hogy nem kíván felelősséget vállalni, de nem is tanul a hibáiból. Ennek pedig megint csak mi fogjuk meginni a levét.
Itt igazolásként rögtön ki is térnék a bizottság egyik okos javaslatára, miszerint "a kormány vizsgálja meg a devizahitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét". Ez politikailag nyilván nagyon népszerű. Csak épp marhaság. Hoztunk egy döntést. Néhányan úgy döntöttek, hogy vállalva a magasabb kamatokat forinthitelt veszek fel. A többség az olcsóbb devizahitelt választotta, az alacsonyabb kamatokért és törlesztőrészletekért cserébe vállalva az ezzel járó kockázatot. Most, hogy a kockázat realizálódott, vissza kellene Nekik csinálni?! Ez nem tűnik fairnek a forinthitelesekkel szemben, a szerződéses partnerükkel szemben és a pénzügyi felelősségünket sem növelné. De ha ez megtörténhet, akkor már ne álljunk meg félúton! 2008-ban ahelyett, hogy szerény 6-8%-os kamatú bankbetétbe fektettem volna, a magasabb hozam reményében - vállalva a kockázatot -  7300 forintért OTP részvényeket vettem. Ma 4000 forint az árfolyama. Javasolnám, hogy a vásárlási áron váltsák vissza nekem! A veszteséget pedig lenyelhetné a bank, hiszen Ők hibásak az árfolyamcsökkentés miatt! Ha jól dolgoztak volna, nőtt volna az árfolyam! Ha ezt megvalósítjuk, további ötleteim is vannak! Lehet, hogy politikai pályára kellene lépnem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése